Újabb műgyanták, kompozíciós tömőanyagok

 

Esztétikai fogászat és fogtömés

A tömőanyagként használt műgyanta ki nem elégítő tulajdonságai (mint a pulpakárosodás veszélye, a zsugorodás, a kívánatosnál, sőt megengedhetőnél jóval nagyobb elaszticitás, az elégtelen keménység, a fog zománcáénál lényegesen nagyobb hőtágulási együttható, valamint a színállóság hiánya) ösztönöztek újabb, kielégítőbb tulajdonságú műanyagok előállítására, melyekből jobb tömést lehet készíteni. A konzerváló fogászatban érdemi haladást jelent olyan új műgyanta, újabb közkeletű néven „kompozíciós” tömőanyagok előállítása, melyek két, egymástól teljesen különböző alkotórészből állnak, mégpedig szerves kötőanyagból és szervetlen töltőanyagból. Szerves anyaguk szerint ezeket a műgyantákat két csoportba osztjuk.

A fogtömések típusai

Hidegen polimerizálódó, töltőanyagot tartalmazó tömőanyagokra, melyeknek alapanyaga akrilát, és alapanyagként az akrilsav és epoxigyanta reakciótermékét használó, de töltőanyagot is bőven tartalmazó tömőanyagokra. E csoportba tartozik a barázdazáró anyagok túlnyomó többsége is.

Minden kompozíciós tömőanyagban szilánok használatosak mind a szerves alapállomány és a szervetlen töltőanyag, mind a tömőanyag és a fogszövetek között kémiai kötés létrehozására.

A fogorvosi munka

Ad 1. Először az ötvenes évek végén sikerült tömés céljára hidegen polimerizálódó, töltőanyagot tartalmazó akrilátot előállítani. Az addigi műgyanta tömőanyagoktól abban különbözött, hogy Portartalmú katalizátort és szervetlen üveg töltőanyagot tartalmazott.

A szerves bórtartalmú katalizátor lehetővé tette a tömőanyag kötődését a dentinhez, valódi kémiai kötést (ún. „Pfropfpolimerizációt”) hozott létre a műanyag polimerje és a dentin kollagénjének polipeptid-láncai között. A metil-metakrilát monomerjének a katalizátor (tri-n-butilborán) által megindított polimerizálódása a fázishatár felől, azaz a dentin és a tömés határa felől a tömés belseje felé haladt — ellentétben az ed- digelé ismert rendszerekkel, amelyekben ez a folyamat belülről kifelé irányult, így a műanyag speciálisan kötődött a dentinhez [poli(raetil-metakrilát) = PMMA-típusú anyag, pl. Palakav].

 

Műgyanták a fogászati kezelésben rész kifejtése. Néhány további téma, mely szükséges a jobb megértéshez: fogorvos Budapest, fogászati kezelés ára, fgászat a belvárosban, fogorvos garanciával.